A mesterséges intelligencia fejlődése új szakaszba lépett. Az elmúlt években az AI a kutatólaborok és technológiai vállalatok világából fokozatosan bekerült a mindennapi üzleti működésbe is. Ma már egyre kevésbé az a kérdés, hogy használjuk-e a mesterséges intelligenciát, hanem az, hogy milyen területeken, milyen célokra és milyen más technológiákkal együtt alkalmazzuk.
A technológia terjedését jól mutatja, hogy az OECD adatai szerint 2025-ben az OECD-országok vállalkozásainak 20,2%-a használt mesterséges intelligenciát, szemben a 2024-es 14,2%-kal és a 2023-as 8,7%-kal. Különösen jelentős a nagyvállalatok alkalmazása: 2025-ben már több mint minden második nagyvállalat használt AI-technológiát.
Az AI és az ipar egyre szorosabb kapcsolata
A mesterséges intelligencia ipari jelentősége elsősorban nem abban rejlik, hogy önmagában képes automatizálni bizonyos feladatokat. Az igazi lehetőség akkor jelenik meg, amikor az AI más technológiákkal együtt válik egy nagyobb rendszer részévé.
Az ipari környezetben a mesterséges intelligencia alkalmazható például a termelési folyamatok optimalizálására, a berendezések állapotának elemzésére, a meghibásodások előrejelzésére, a minőségellenőrzés támogatására vagy az energiafelhasználás hatékonyabbá tételére.
A fejlődés egyik fontos iránya, hogy az AI egyre közelebb kerül a fizikai világhoz. Az IoT-eszközök folyamatosan adatokat gyűjthetnek a gépekről és a környezetről, a korszerű kommunikációs hálózatok biztosíthatják az eszközök közötti kapcsolatot, a robotika pedig lehetővé teheti bizonyos fizikai folyamatok automatizálását.
Így olyan intelligens ipari rendszerek jöhetnek létre, amelyek nem csupán adatokat gyűjtenek, hanem képesek azok elemzésére, előrejelzések készítésére és meghatározott folyamatok automatikus támogatására is.
Az intelligens rendszerekhez intelligens infrastruktúra is kell
Az AI térnyerése ugyanakkor nem kizárólag szoftveres kérdés. A mesterséges intelligencia fejlődéséhez megfelelő számítási kapacitásra, adatközpontokra, hálózati infrastruktúrára, adatokra és megfelelő szakértelemre is szükség van.
A Stanford Egyetem Human-Centered Artificial Intelligence intézetének 2026-os AI Index jelentése szerint a felmérésben részt vevő szervezetek 88%-a alkalmazott mesterséges intelligenciát legalább egy üzleti funkcióban 2025-ben. A jelentés arra is rámutat, hogy az AI-modellek fejlesztésében az ipari szereplők szerepe meghatározóvá vált: 2025-ben a jelentős, élvonalbeli AI-modellek több mint 90%-át az ipar állította elő.
Mindez azt mutatja, hogy az AI fejlődése egyre inkább összekapcsolódik a fizikai infrastruktúra, a hálózatok, a számítási kapacitás és az energiafelhasználás kérdéseivel is.
Az AI nem önmagában alakítja át az ipart
A következő évek egyik fontos kérdése ezért nem az lesz, hogy melyik lesz a következő nagy AI-technológia, hanem az, hogy hogyan kapcsolható össze a mesterséges intelligencia más technológiákkal és iparági megoldásokkal.
A kiberbiztonság az intelligens rendszerek védelmét biztosíthatja, a robotika a fizikai folyamatok automatizálását támogathatja, az IoT és a korszerű hálózati technológiák összekapcsolhatják az eszközöket és rendszereket, az orvostechnológia pedig új diagnosztikai és egészségügyi alkalmazások előtt nyithat utat.
Éppen ezért a jövőipari innovációban egyre nagyobb jelentősége lehet azoknak az ökoszisztémáknak, ahol a különböző szakterületek és technológiák nem egymástól elszigetelten, hanem egymással együttműködve fejlődnek.
A Zsámbéki Jövőipari Tudományos és Innovációs Park szemléletében is kiemelt szerepet kap ez a technológiai kapcsolódás. A park fókuszterületei – a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, az orvostechnológia és az okosépítészet – önmagukban is meghatározó fejlődési irányok, együtt azonban egy olyan innovációs környezet alapját teremthetik meg, amelyben új technológiák, kutatások és ipari együttműködések találkozhatnak.
A jövő ipara intelligensebb és összekapcsoltabb lesz
A mesterséges intelligencia vállalati alkalmazásának gyors növekedése azt jelzi, hogy az AI már nem egy távoli jövő technológiája. Egyre inkább a jelenlegi gazdasági és ipari átalakulás része.
A következő időszak versenyelőnyét ezért nem feltétlenül az jelenti majd, hogy ki használ először mesterséges intelligenciát, hanem az, hogy ki tudja azt a leghatékonyabban összekapcsolni saját iparágának technológiáival, adataival és infrastruktúrájával.
A jövő ipara nem egyszerűen automatizáltabb lesz – hanem egyre inkább adatvezérelt, összekapcsolt és intelligens.
A Zsámbéki Jövőipari Tudományos és Innovációs Park célja, hogy ehhez az átalakuláshoz olyan környezetet teremtsen, ahol a tudomány, a technológia és az ipar találkozásából új fejlesztések és együttműködések születhetnek.
