Az Óbudai Egyetem adott otthont április 29-én a „Tudományos és innovációs parkok sikertényezői” című nagyszabású szakmai programnak. A rendezvényt az Óbudai Egyetem és a Zsámbéki Tudományos és Innovációs Park Nonprofit Kft. szervezte, a Nemzeti Innovációs Ügynökség társszervezésében. Az esemény célja az volt, hogy átfogó képet adjon a tudományos és innovációs parkok (TIP) létrehozásának, működtetésének és fejlesztésének kulcsfontosságú elemeiről, hazai és nemzetközi kitekintésben egyaránt.
A szakmai nap gazdag programot kínált az érdeklődőknek, akik betekintést nyerhettek a legsikeresebb nemzetközi gyakorlatokba, valamint tájékozódhattak az európai innovációs együttműködési lehetőségekről, a hazai parkok üzleti modelljeiről, a science parkok komplex megvalósítási folyamatáról és az innovációs ökoszisztémához való kapcsolódási pontokról.
Az Óbudai Egyetem Magyarország első számú gyakorlatorientált műszaki egyeteme, amely mérnöki, informatikai és gazdasági képzési területekre fókuszál. Hét karral, tizenhét alapképzéssel, tizenhárom mesterképzéssel és négy doktori iskolával rendelkezik. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít az ipari kapcsolatokra, többek között ipari tanszékek és technológiai parkok révén vonja be a piaci szereplőket az oktatásba, válaszolva az Ipar 4.0 kihívásaira. Nemzetközi elismertségét jelzi, hogy a Times Higher Education (THE) 2025-ös világrangsorában a 601-800. helyen szerepel, a magyarországi intézmények között pedig a második. Az egyetem úttörő szerepet vállalva három tudományos és technológiai park kialakítását indította el Székesfehérváron, Kaposváron és Zsámbékon. Ezek a parkok stratégiai jelentőségűek a jövő tudásalapú gazdasága szempontjából, céljuk a versenyképes termékek és szolgáltatások létrehozása, a régiók fejlesztése, és hogy az innováció központjaivá váljanak a tudomány, társadalom, oktatás és gazdaság számára. Az Óbudai Egyetem ezen kezdeményezései révén hidat képez az akadémiai tudás és az ipari igények között, elősegítve a hazai innovációs ökoszisztéma fejlődését.
Kiemelt témák és előadások
A szakmai napot Salvatore Majorana, a Nemzetközi Tudományos Parkok és Innovációs Területek Szövetségének (IASP) alelnöke nyitotta meg köszöntőjévelés előadásával, mely az IASP tevékenységéről és küldetéséről szólt. Globális innovációs közösségekből származó adatokkal és statisztikákkal illusztrálta a tudományos és technológiai parkok és az innovációs területek szerepét, és kitért ezek sikertényezőire az IASP 2024-es adatai alapján. A legfontosabb tényezők között említette az egyetemekkel/felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatokat, a bérlő cégeknél dolgozó tehetséges embereket, a programokat/tevékenységeket, az imázst/presztízst és a helyszínt.
Ezt követően Prof. Somogyi Robert, a Nemzeti Innovációs Ügynökség operatív vezérigazgató-helyettesének előadása Európa versenyképességi kihívásairól, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) szerepéről a magyar innovációs ökoszisztémában, valamint a NIÜ küldetéséről és szolgáltatásairól szólt. Az előadás kitért Európa versenyképességi kihívásaira, mint például az alacsony termelékenységnövekedés, az elégtelen innovációs és K+F beruházások, az egységes piac fragmentációja, valamint a lassú digitális és zöld átállás. Bemutatta a szabadalmi bejelentésekre vonatkozó adatokat Európában, Kínában, az USA-ban és más kiválasztott országokban. Kiemelte, hogy a versenyképesebb EU-hoz három pillér szükséges: az innovációs szakadék megszüntetése, a gazdaság dekarbonizációja és a függőségek csökkentése.
Szó volt a magyar modell 5 fő pilléréről is: adókedvezmények, célzott állami KFI finanszírozás, sikeres és fókuszált FDI politika, az egyetemek és az ipar összekapcsolása, valamint a források fókuszálása a 3+1 kiemelt területre (digitális átalakulás, egészséges élet, zöld átállás, valamint biztonság és védelem).
Végül az előadás részletezte a NIÜ küldetését és szolgáltatásait, amelyek célja Magyarország innovációs teljesítményének és kapacitásainak növelése az innovatív vállalkozók és kutatók kínálatának erősítésével, az innovatív vállalatok és startupok hazai és nemzetközi piacokhoz való hozzáférésének megkönnyítésével, valamint az innovációvezérelt környezet elősegítésével. Hangsúlyozta a tudományos parkok kulcsfontosságú szerepét az innovációs ökoszisztémában, kiemelve együttműködés elősegítésében, a gazdasági növekedésben, a startupok támogatásában, a tehetségek vonzásában és az innováció ösztönzésében betöltött szerepüket
Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, az egyetem kialakulóban lévő tudományos és innovációs park rendszerét ismertette. Bemutatta a kaposvári (intelligens ipar), zsámbéki (jövő ipara) és székesfehérvári (mechatronika) parkok terveit, beleértve a tervezett létesítményeket (kutatóközpontok, inkubációs központok, technológia transzfer központok) és a várható szolgáltatásokat (K+F+I infrastruktúra bérbeadása, inkubáció, oktatás). Hangsúlyozta az egyetem stratégiai váltását a vállalkozói egyetemi modell felé a felsőoktatási reformok nyomán. Kitért az egyetem innovációs útjára, a saját kockázati tőkealap kezelőjére (OUVC), valamint a nemzetközi kapcsolatokra, példaként említve a Magyar-Üzbég Inno Technopark megvalósításának elindítását.
A nemzetközi jó gyakorlatokat két kiemelkedő európai park képviselője hozta el. Magnus Klofsten, a svédországi Linköping Tudományos Parkot (LSP) mutatta be, mint sikeres modellt és tudásmegosztó központot. Előadásában ismertette a park 1984-es alapítását, méretét (több mint 600 cég, 14 000 alkalmazott), szoros kapcsolatát a Linköpingi Egyetemmel, és szerepét a régió technológiai iparának kiemelkedő növekedésében. Bemutatta az LSP legjobb gyakorlatait, mint az IndX ipari-startup együttműködési platformot, a növekvő cégeket támogató programokat (Swedish scale-ups), a startupok és nemzetközi cégek beilleszkedését segítő szolgáltatásokat (soft landing), valamint az egyetemi hallgatókkal való sokrétű együttműködést a tehetséggondozás érdekében. Felvázolta a park komplex innovációs ökoszisztémáját és kiemelte a nemzetközi tudományos parki hálózatokban (pl. IASP) rejlő lehetőségeket, mint a tudásmegosztást, közös innovációt és piaci hozzáférést.
Mgr. Zoltán Száraz, Ph.D. előadása a nagyszombati (Trnava) CAMBO Tudományos Park tízéves történetét mutatta be. Beszélt a park létrejöttéről, bemutatta kutatási létesítményeit, különös tekintettel az ion- és plazmatechnológiákra, érintette az anyagtudományi kutatásokat is. Beszélt a finanszírozás kezdeti nehézségeiről és későbbi sikereiről, beleértve az EU-s támogatásokat. Részletezte az ipari együttműködéseket, például a félvezetőiparral, és a folyamatban lévő kutatási projekteket, amelyek kiterjedtek az anyagtudományra, energiatárolásra (akkumulátorok) és űripari alkalmazásokra. Ismertette a park innovációt támogató struktúráit, mint az inkubátorházat, és felvázolta a jövőbeli terveket, beleértve az in-situ anyagvizsgálati képességek bővítését és új oktatási programok indítását.
Panelbeszélgetések a gyakorlati tapasztalatokról
A délután folyamán két interaktív panelbeszélgetés mélyítette el a délelőtt érintett témákat:
Elsőként a „Hazai tudományos és innovációs parkok fejlesztése” témájában Csíki László moderálásával a résztvevők – Dr. habil. Eigner György (dékán, Óbudai Egyetem), Gödri Bulcsu (üzletfejlesztési vezető, SZTE TTC Zrt.) és Balázs Tibor (vezérigazgató, Semmelweis Technológia Transzfer Központ Zrt.) – a hazai parkok létrehozásának kihívásait és lehetőségeit vitatták meg.
Ezt követően a „Bekapcsolódási lehetőségek a nemzetközi innovációs vérkeringésbe” címmel tartott panelbeszélgetésben Prof. Dr. Galambos Péter (innovációért felelős rektorhelyettes, Óbudai Egyetem) moderálásával a nemzetközi előadók – Salvatore Majorana, Magnus Klofsten és Mgr. Zoltán Száraz Ph.D. – osztották meg tapasztalataikat és adtak gyakorlati tanácsokat a nemzetközi együttműködések kiépítésére.
A rendezvény jelentősége és konklúziója
A „Tudományos és innovációs parkok sikertényezői” szakmai nap kiváló platformot biztosított a tudásmegosztásra és a kapcsolatépítésre az innovációs ökoszisztéma hazai és nemzetközi szereplői között. A résztvevők első kézből ismerhették meg a legjobb gyakorlatokat, inspirációt és konkrét tudást szerezhettek saját projektjeik sikeres megvalósításához. Az esemény hozzájárult a hazai tudományos és innovációs parkok fejlesztésének előmozdításához, megerősítve a nemzetközi tapasztalatcsere és együttműködés fontosságát ezen a dinamikusan fejlődő területen.
A szervezőkről
Az Óbudai Egyetem Magyarország egyik vezető műszaki felsőoktatási intézménye, amely elkötelezett az innováció és a gyakorlatorientált képzés mellett. A Zsámbéki Tudományos és Innovációs Park Nonprofit Kft. az Óbudai Egyetem zsámbéki science parkjának fejlesztéséért és működtetéséért felel. A Nemzeti Innovációs Ügynökség a hazai innovációs ökoszisztéma központi szereplője, amelynek célja Magyarország innovációs teljesítményének és kapacitásainak magasabb szintre emelése, és a kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosulásának elősegítése.
További információ:
Óbudai Egyetem
Sajtó- és Marketingiroda
Ámon Adrienn
sajto@uni-obuda.hu
